MESTERHÁZY Tihamér
Rohonc-Szombathely
170 éve alapították a reformkor első magyar tannyelvű Gazdasági Tanintézetét (1.)

Magyarországon a törökök kiűzése után újrarendezik a birtokviszonyokat, az egyházi és világi közigazgatást. A magyar királyságbeli viszonyokba császári felsőbbséggel végzett beavatkozások nemzeti ellenállásokba, szabadságharcokba ütköztek. A külországból irányított átrendezést, megújítást nem az egész ország érdekében, és nem az egész ország vezető rétegével akarták megvalósítani, hanem a birodalmi szempontokat szolgáló császárhű kiváltságosokkal. E császárhű/ birodalomhű rétegbe birtokokért, címekért (zsoldért) nem csak magyar királyságbéli, de egyre több külhoni „vállalkozó” is bekerült. A felvilágosodás eszméi nyomán a felvilágosult abszolutizmust képviselő uralkodók könnyíteni akartak a parasztok helyzetén, hogy korszerűbb viszonyok között termeljenek és jobb adófizetőkké váljanak. Ennek érdekében az oktatási törvénnyel (Ratio Educationis) írni-olvasni tudó paraszti-polgári réteget, a központi intézkedésekkel a szabad költözködést és foglalkozásválasztást, valamint a jobbágytelkek tulajdonjogát is lehetővé tették, amely a földesúri jogok csorbulásával járt együtt (Mária Terézia és II. József törvényei).

A társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek megmaradtak
A klasszicizmus, preromantika és romantika szellemi-kulturális irányzatai felszínre hozzák az emberek gondolati-érzelmi-jogi egyenlőségének fontosságát. Az eltorzult francia forradalmi hév viszont rámutatott arra is, hogy az új vezető osztály – a polgárság – éppen úgy kitermelheti a maga diktatúráját, mint a korábbi feudális „ancien régime”. A káoszon úrrá levő Napóleon lassan átveszi ugyanazt az arisztokratikus hűbéri életformát, területhódító, jövedelemszerző hagyományt, amelynek megdöntésében korábban maga is részt vett. A francia–osztrák napóleoni háború ideig-óráig gazdasági pezsgést is eredményezett a takarmány, az élelmiszer, a ruházat és a lóellátmány biztosítása okán. Közben az angol ipari forradalom és nyomában jelentkező agrárforradalom sok újdonsággal lepte meg Európát! Rámutatott a mezőgazdasági termelés népességeltartó, költségcsökkentési és jövedelemnövelési összetevőire, az új állat- és növényfajokra, fajtákra, technológiákra, eszközökre, tőkeés szaktudásbeli feltételekre, valamint a polgári (kapitalista) fejlődést elősegítő társadalmi, jogi és intézményi, magatartásbeli változásokra is. A híradások, úti beszámolók, valamint a XVIII.század elején megindult külországi utazások élményei segítették azt a reformmozgalmat, amely az első 1825–27-es, majd az 1832–36-os második reformországgyűlés, továbbá a megyegyűlések, családi és baráti találkozók elengedhetetlen velejárói lesznek…