MIKHÁZI Zsuzsanna
Földtani tanösvény – Gánt

Mint a cikksorozat első részében már ismertetésre került a közvetített ismeretanyag alapján beszélhetünk komplex környezet/természetismereti tanösvényekről és egy-egy értéktípust bemutató tematikus tanösvényekről. Ez utóbbira példa a Gánti Földtani tanösvény.

Magyarország mai határain belül a Bakonyban, valamint a Vértesben, Gánt és Csákberény környékén 1920-ban kezdődtek meg a kutatások a bauxit, az alumínium legfontosabb érce után. 1920. január 20-án Gánton nagyüzemi bányászásra alkalmas bauxitot találtak, s 1926-ban megkezdték a kitermelést. Ez volt Európa első külszíni bányája, és hazánk egyike volt a legnagyobb bauxittermelő országoknak. A bányatelepek kimerülésével a kitermelés megszűnt. A külszíni fejtések helyén óriási bányagödrök éktelenkedtek. A Bakony és a Vértes így keletkezett tájsebeinek rekultiválásával mára az elhagyott bányák szépen illeszkednek a tájba.

A helyreállítási munkálatok egyik legsikerültebb és legszebb példája a Gánt melletti Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányájánál található. Az óriási bányagödör, ma szabadtéri geológiai múzeum. Tökéletesen kihasználták a külfejtés okozta adottságokat, mely föltárja a hegységet felépítő kőzeteket, a rétegek elhelyezkedését, egymásra települését ahol – Európában egyedülálló módon – a földtörténeti folyamatokat, változásokat és az ásványok kialakulását lehet tanulmányozni…