MIKHÁZI Zsuzsanna
Természeti értékeink megismerése (12.)
A hárs-hegyi Örökerdő tanösvény, Budapest

Mindannyian ismerjük a tarra vágott hegyoldalak elszomorító látványát, az egyforma fákból álló erdőket, miközben könyvekből és a televízióból nem ilyennek ismerjük azt. Hol vannak az idős, különös formájú fák, az odúk, a gombáknak otthont adó kidőlt, mohos fatörzsek? A WWF Magyarország a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel közösen hozott létre négy tanösvényt a Budai hegységben (János-hegy: tölgyes, bükkös; Látó-hegy: feketefenyő-átalakítás; Huvösvölgy: tölgyes; Hárs-hegy: szálaló gazdálkodás), hogy bemutassa, hogyan működik a szálaló gazdálkodás, amelynek segítségével erdeink ismét természetesebbé válhatnak.

Budapest II. kerületében évek óta természetközeli módon kezeli az erdőket az Erdészet. Az őserdő jelleg visszaállításának érdekében szálaló vágásokat végeznek a jövőben, az ideális, vegyes korú erdők kialakításához. Az így létrejött erdőszerkezet évről-évre egyre jobban hasonlít a természetes állapotú, háborítatlan erdők képéhez. Az „örökerdő” lényege tehát, hogy soha nem tűnnek el az idős fák a területrol, hanem minden korosztály megtalálható az erdőben. Vagyis az erdő megfiatalítása, szakszóval felújítása nem egy adott időpontban történik, hanem folyamatosan. Így nem kell időnként kivágni az összes idős fát, hanem időről-időre csak néhány törzset távolítanak el az erdőbol. A fák társadalmában az egészséges körforgás megkívánja az öreg (érett) és fiatal fák együttes növekedését. Ezáltal a tájképben sem történik jelentős változás, megszűnnek a nagy kiterjedésű vágásterületek. Rövid távon ez a fajta gazdálkodás jelentős többletköltséggel jár, hiszen be kell ruházni azokra a legmodernebb, speciális eszközökre, amelyek gazdaságosan képesek az új elvárásoknak megfelelő munkára…